Flórián-tér szoborral, piaccal

 

Kisvárda a középkorban a Szent László, másképpen a Kápolna utcára kapott vásártartási engedélyt, ez volt akkoriban a főutca. Mivel a város és a környező települések lélekszáma gyarapodott, s nem volt elegendő hely a piacozásra, ezért a piac területe feljebb húzódott az utcáról, későbbi néven Flórián térré, mely nevét a téren álló Szent Flórián szoborról kapta. Az állatvásár a belterületen kívül volt.

A város közepén volt egy kőböl faragott Szent Flórián szobor. Ezt a kisvárdai közbirtokosság emelte 1801-ben és Smilánszki István plébános áldotta meg. A közbirtokosság május 27-én írásban kötelezte magát a szobor jó állapotában való fenntartására:

„Mi alább írtak Kis-Várda Mező Várossának bent lakos Földes urai adgyuk tudtára mindazoknak a kiknek illik, hogy városunk közepén lévő s kőbül épült Szent Flórián Mártír szobrát a mennyiben köz akarattal emeltük isten dicsőségéra, mindenkor mi magunkról az ócska temetőben lévő fa kereszttel, a melly romladozó félbe áll jó conzervatióban fenn tartani magunkat kötelezzük, mellynek elhihető bizonyságára adjuk ezen levelünket tulajdon kezünk aláírásával erősítve. Kis Várdában 27 maj, anno 1801. Nyutóczki Farkas Károly, Bagosi Károly, Szalai Barkóczy József, Gelei Ferentzy József, Kastal Imre, Kastal Pál, Detrich Antal."

A szoborhoz minden Flórián-ünnepet követő vasárnap körmenetben mentek a hívők esedezni.

A közbirtokosság később is magára vállalta az „ó-temetőben" lévő, 1824-ben kijavított kereszt fenntartását.