Project view - József Attila Gimnázium, Makó

 Magyar
 

Project text:


KÉPES KALANDOZÁSOK MAKÓN

A projektet készítették a József Attila Gimnázium 9. A osztályának tanulói:
1. Gergely Zita
2. Gyúró Fanni
3. Langó István
4. Nagy Bendegúz
5. Sajtos Bettina
6. Siket Máté
7. Szebenyi Szabrina

A projekt megvalósításában közreműködő tanárunk: Kocsisné Maráczi Margit

A projekt kezdetén:
A feladatot már első hallásra is érdekesnek tartottuk. Négy éven keresztül a gimnázium kARTon képzőművészeti körében alkotott kis csapatunk. Iskolánkban évente kétszer hirdettek meg eddig fotópályázatokat, ahol természetfotók és „kreatív” fotók beadására volt lehetőségünk a rajzoláson, festésen kívül.

Ez a pályázat azért keltette fel az érdeklődésünket, mert úgy gondoltuk, hogy a hagyományos iskolai feladatokon és lehetőségeken túl itt a fotózás, és a számítógép használatának egy eddig kevésbé ismert módszerével dolgozhatunk. Az is ösztönzőleg hatott ránk, hogy személyesen is megismerhetünk neves szakembereket, akik tanácsaikkal munkánkat segítik, és ellátogathatunk a projektet irányító Ludwig Múzeumba is. Továbbá nagyon örültünk annak is, hogy jobban elmélyedhetünk városunk történelmében.


Elsőként megbeszéltük, hogy milyen lépésekkel haladunk előre a feladat megoldásáig. Majd rendszereztük elképzeléseinket, szétosztottuk a feladatokat.

Elképzeléseink:

1. A város képeslapgyűjtőinek, fotósának, múzeumának, nyugalmazott muzeológusnak a felkeresése, képek gyűjtése
2. A kapott képek mappázása az adományozók nevével
3.  Épületek, terek szerinti mappázás
4. Az épületek pontos nevének, a kép keletkezésének kutatása, meghatározása
5.  A képek nyomtatása, a hátsó oldalra az adatok felírása (a kép megnevezése, a kép megtalálási helye, évszáma)
6.  A nyomtatott képek segítségével a fényképek elkészítése, a jelenlegi állapotok megörökítése
7.  Közben szövegírás a képekhez
8.  Folyamatos képgyűjtés az érdekesebb anyag összeállításához
9.  A technika fejlődése az oktatásban
10. A „Jövő – képek” rajzainak elkezdése

Megvalósítás lépései:

A feladat megoldása az elején nehezen indult. Gondot okozott olyan technikailag is jó minőségű képek keresése, amelyek a megfelelő korszakban készültek. Először a családi és rokoni albumokat „faggattuk”, ez a kutatómunka azonban még kevés eredményt hozott. Eszünkbe jutott iskolánk fotókiállításait zsűriző Puszta János, aki a megadott korszakban évtizedekig fényképezte a város eseményeit, utcáit, házait, képeivel, történeteivel segítette munkánkat. Segítséget kaptunk iskolánk kuratóriumának elnökétől Dr. Tóth Ferenctől is, aki nyugalmazott muzeológus, és abban is biztosak voltunk, hogy bizalommal fordulhatunk a József Attila Múzeum vezetőjéhez Dr. Halmágyi Pálhoz és munkatársaihoz is segítségért. Meglepődve tapasztaltuk, hogy városunkban sok ember foglalkozik Makóról kiadott képeslapok gyűjtésével, és ők is nagyon szívesen támogatták ezt a kezdeményezést. A legnagyobb meglepetés azonban akkor ért bennünket, amikor már az új képeket készítettük és többen megszólítottak bennünket, hogy milyen célból fényképezünk. Ekkor új fotósok és képeslapgyűjtők neveire bukkantunk. A végén már alig győztük elkészíteni az összegyűjtött régi képek mai változatait. Érdekes volt a projekt során számunkra, hogy gimnáziumunk átépítése előtti és közbeni képeket is megtaláltuk, és néhol nehezen ismertünk rá mai iskolaépületünkre.

A projekt anyagához képeslapjaikkal, fotóikkal, emlékeikkel hozzájárultak:

Bogdán Károly
Börcsök Ernő képeslapgyűjtő
Dr. Halmágyi Pál múzeumigazgató
Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató
Forgó Géza muzeológus
Gergely Zita tanuló
Halász Tamás képeslapgyűjtő
Kocsis Zoltán
Kocsisné Maráczi Margit
Maráczi János
Maráczi Jánosné
Medveyné Nagy Csilla
Puszta János fotográfus
Rója István
Sajtos Bettina tanuló
Siket Máté tanuló
Szilágyi Imre képeslapgyűjtő
A projektet készítő tanulók szülei, rokonai

A projekt tervezett témakörei:

A város kiemelten jelentős épületei, szobrai
A napsugaras oromzatok Makón
Május elsejei felvonulások Makón
A József Attila Gimnázium átépítés közben és az átépítés utána (felújított épület átadása 2000-ben)
Technika fejlődése az oktatásban

Összegzés:

Az első elképzeléseinkhez képest a megvalósított témaköreink folyamatosan bővültek, és látjuk a feladat további folytatásának a lehetőségét is. Az elején nem gondoltuk, hogy milyen nagy munkára vállalkozunk, három hónapon keresztül minden péntek délután képgyűjtéssel, digitalizálással rendszerezéssel, képek nyomtatásával, a képek nyilvántartásával foglalkoztunk a kARTon kör keretében. Hét közben és hétvégén pedig fotóztunk a városban – ha az időjárás is engedte, mert ebben az időszakban sokszor közbeszólt a fény hiánya is. A feladat készítése során a csapat is eggyé kovácsolódott, rájöttünk, hogy két-három tagunknak fényképezni is jobb együtt, mint külön-külön. Ezzel a képsorral szeretnénk bemutatni, hogy Makó nem csak a hagymáról híres.

Felhasznált irodalom:

Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei Makó, 1992 ((Makói Múzeum Füzetei 72)
Dr. Gottl Frigyes: 1895-1985 A makói József Attila Gimnázium jubileumi évkönyve, Makó, 1985
Dr. Halmágyi Pál: Küzdelmes évszázadok, Makó, 2008
Dr. Korom Mihály: Makó az első felszabadult magyar város, Makó Városi Tanács, 1981.
Gera Tibor: A makói gimnázium 100 éve 1885-1995, Makó, 1995
Halmágyi Pál: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése, Makó, 1998. (Makói Múzeum Füzetei 90)
Tipity János – Tóth Ferenc: Régi makói házak, Makó, 1992. (Makói Múzeum Füzetei 74)
Tóth Ferenc: A makói ház, Makó, 1982 (Makói Múzeum Füzetei 30)
Tóth Ferenc: Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000
Tóth Ferenc: Makói útikalauz, Makó, 1999.

MAKÓ RÖVID TÖRTÉNETE
Makó földrajzi helyzete, történelme:

A város az ország délkeleti részén, a Maros folyó jobb partján, Szegedtől 30 km-re fekszik. Napfényben az ország egyik leggazdagabb vidéke, a természeti környezet és az itt található termőtalaj elősegítette a híressé vált makói hagyma termesztését.
Az őskor idejéből rézkori állattenyésztés, és edénykészítés emlékei maradtak ránk.

Makót először 1247-ben említik a források, de ekkor még „Vlnok” alakban, majd a „Velnök” név kiejtés alapján tulajdonnévként ismert mai szegedi családnevekben (Vőneki családnév). A Maros felső szakaszán Felvelnök, alsó szakaszán Alvelnök terült el. A 13. században a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a település földesura. Az 1299. évi oklevél így említette „Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek”. A „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől” szólás a keresztes hadjáratok idején keletkezett.

1551-ben a makóiak visszaverték a törökök támadását, majd a törökök felégették a várost, de ezt a település hamar kiheverte. A török korban Makó a vidék legnagyobb református központja volt, és ekkor fejlődött mezővárossá, az alföldi marhakereskedelem központja volt. A törökök 1686-ban mérték a legnagyobb csapást a városra.

Makó legújabb kori története az 1699-es pozsonyi kamara telepítő levelével kezdődik, mely négy év adómentességet adott az ide és visszatelepülő lakosságnak. Ebben az időszakban Makó kétközpontú volt, egy katolikus és egy református központja volt. Az 1740-es években zsidókat telepítettek be a városba, ekkor Makó zsidó és görögkatolikus városrésszel bővült. Közben természeti csapások sújtották a várost, a Maros folyó áradásai és járványok pusztítottak Makón. A város azonban a Maros előnyeit is élvezhette, a vízi kereskedelem, a hajózás, és a vízimalmok formájában.

1730-tól Makó lett Csanád megye székhelye, s ekkor népes mezőváros volt.

1848. március 18-án érkezett a márciusi forradalom híre Makóra, ekkor Návay Tamás főispán lett a közcsendi biztos, és Sántha Sándor másodalispán vezetésével küldöttség ment Pestre, ahol megalakult a nemzetőrség, tagjai április 12-én letették az esküt. Róka József a szentszék jegyzőkönyveivel átköltözött Makóra, ahol a környék plébánosaival létrehozta a szentszéket. Ebben a hónapban nemzetiségi ellentétek keletkeztek. A szerb csapatok ellen Makó védelmet állított fel Kossuth vezetésével, aki Dobsa Lajost bízta meg a szervezéssel, így elkerülte a várost a szerb támadás. Augusztus 4-én osztrák kézbe került Makó. 1849. júliusában Makó rendezett tanácsú várossá alakult. Az önkényuralom évei alatt sokan elbujdostak, sokakat börtönbe zártak. Návay Lajost halálra ítélték, majd az ítéletet várfogságra változtatták, Dobsa Lajost pedig Pesten fogták el.  1847-ben Makón született az amerikai sajtócézár, Pulitzer József. 1850 után lazult a nyílt elnyomás és a helység fejlődésnek indult, a vöröshagyma fő megélhetési forrássá vált. 1867-től a város elindult a polgári fejlődés útján, 1878-ban felépítették az állandó Maros hidat, majd 1883-ban megépült a Szeged-Makó-Arad vasútvonal, és ettől kezdve a makói vöröshagyma Európa nagyvárosaiba is eljutott, és 1888-ban Brüsszelben elnyerte a világkiállítás aranyérmét. 1881-ben született Makón Galamb József, a világhírű Ford-T modell egyik tervezője. 1890-ben a város lakosságának a száma 30.000 volt. Felépült a járásbíróság, a főgimnázium, a pénzügyigazgatóság, a megyei kórház, a DMKE kollégiuma, a hagymaraktár, az árvaház. A századfordulón – Szeged után az első vidéki városként – sok utcában aszfaltoztak, artézi kutat fúrtak, villanytelep működött.

A 20. század első évtizedében társadalmi, politikai, gazdasági ellentétek voltak a város lakosai között. Az I. világháborúban sok makói (1300) vesztette életét. A két világháború között pezsgő szellemi élet volt a városban (itt tanult József Attila, előadásokat tartottak a színházban, ekkor működött a Rudnay Gyula által vezetett művésztelep, napilapok jelentek meg). A II. világháborúban is sok makói férfi vesztette életét, az elesettek emlékére 1993-ban a hősi emlékműre több mint 500 hős nevét vésték fel. 1950-ben Makó elvesztette megyei székvárosi szerepkörét. 1952-re termelőszövetkezetek, ipari üzemek, állami vagy szövetkezeti formában működő boltok jöttek létre. 1956. október 26-án a város lakosai ledöntötték a gimnázium előtt álló szovjet emlékművet. Majd a ’60-as évektől lassú fejlődésnek indult a város. 1970-ben a Maros kiöntésének veszélye miatt a várost kiürítették (a lakosság egy része a szomszédos Hódmezővásárhelyen kapott szállást). Végül a város férfilakosságának összefogásával sikerült megfékezni a hadári buzgárt. Ebben az évtizedben alakult át a város főtere, új üzemek létesültek a városban, új könyvtár, múzeum épülte, új lakótelepek épültek. 1977-ben alakult a Makói Grafikai Művésztelep. A rendszerváltás után nőtt a szilárd útburkolatú utak száma, létrejött Makó és térsége vállalkozási övezete, 1990-től tartja meg a város Makó napját, 1991-ben jött létre a Makói Művésztelep, és ettől az évtől rendezik meg a Makói Nemzetközi Hagymafesztivált. A város 1993-tól kétévente megrendezi a Makói Nemzetközi Művészeti Fesztivált,1995-től pedig évente Nemzetközi Folklórfesztiválok helyszíne Makó.




The project contains these units:

Page 1  2  3  4  
Bíróság, Megyeház u. 2
2006. október 23-án az 1956-os forradalom 50. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójának emlékére...
Református ótemplom, Kálvin tér - Barokk stílusú 1774.
Városi Bérpalota, Széchenyi tér 8.
A Csipkeházakat Rátki György, makói születésű mérnök tervezte.
Page 1  2  3  4  


TrainLMS